Bauhaus-t építettem
Nagyon régen írtam ide. Ennek konkrét oka is van: Bauhaus. November 10-én elvonultam egy munkaközvetítői irodába, ahol árufeltöltőket kerestek. Jelentkeztem, orvosi vizsgálat után alá is írtam a munkaszerződésem.
November 13.-án kezdtem. Reggel 8-ra kellett odaérkeznem, ahol Fodor Zoltán áruház-igazgatót kellett keresnem. Nem hittem volna, hogy tényleg maga az igazgató fog minket fogadni. Nem egyedül kezdtem azon a napon, nem tudom pontosan, kb. 10-12 emberrel együtt kezdtem.
Az első sokk ekkor ért minket. Bent a közvetítőirodában, azt mondták, hogy napi 8 órás munka, és lehet túlórázni. Ezt itt Fodor úr egyből megcáfolta: „Este 8-ig leszünk, akinek nem tetszik el lehet menni.”. Kötelező túlóra. Egy embernek nem volt jó a helyzet, ő távozott is. Második sokk: „Minden fajta munkát el kell végezni.”. Ez alatt kellett érteni, bármit,amit kiosztanak. Német csoportvezetők vannak, tolmácsok segítségével kommunikálunk.
Kaptunk egy blokkoló kártyát, amin az érkezést és távozást kellett felbélyegeztetni. Egy konténerben volt kialakítva a biztonsági szoba. Hirtelenjében találkoztunk egy harcias/mogorva/érdekes nővel, Mónikával. Megkövetelte a fegyelmet, nem igazán szereti az okoskodókat. Névkártyákat kaptunk. Mi a szürkét: Aushilfe. Külső segítség. Fekete: német csoportvezetők (Teamleiter), narancssárga: dekorosok, piros: Bauhaus alkalmazottak, zöld: külső cégek (pl.: villanyszerelők). A biztonságiakat is felügyelték a német biztonságőrök. És persze a marcona véreb: Bobby. :)
Elsőként Annával és Jenővel kerültem egy csapatba. Egyikük se velem egykorú, hanem jóval elhagyva a 30 évet. Kiosztottak külső munkára, Markus társaságában. Harminc körüli fiatal német srác. Feladat: kerítéseket kell a falra felfúrni, 140cm magasságában. Vakartam egy pár percig a fejem, aztán kiderült, hogy Jenő asztalos. Felderült a szemem, de aztán kiderült, hogy egy évig űzte ezt a szakmát, 20évvel ezelőtt. Anna foglalkozása nem derült ki (mai napig), de ő se tudott sokat mondani. Mindegy, elkezdtük valahogy. Lényeg, hogy 3 órával később álltak a kerítések a falon. Ez annak is köszönhető volt, hogy 2,5 órával később feltűnt Markus és megmutatta a két kezes technikát. Tíz (10!!!) perc alatt feldobott 3 kerítés elemet a falra, egyedül. A technika a következő: van egy segéd léced, amit felfúrsz 140cm magasságban, előbb középen, aztán vízmértékkel rögzíted az egyik oldalát, majd a másikat; rárakod a kerítés elemet, ellenőrződ,h vízben áll, aztán előfúrod 3-as fúrófejjel, aztán 6-os csavarral a csavarbehajtóval behajtod. Na igen, ha ezt elárulja nekünk 2 órával ezelőtt akkor már elkészültünk volna.
Az 1 órás kaja szünet (pause) után folytattuk, majd olyan 4 óra magasságában beküldött minket. Kertosztályra kerültünk. Itt se tudtak nagy munkát adni nekünk. Egy békával (pumpás emelő, Pumpwagen, pumpiren, ahogy az egyik kollega elnevezte), árut kellett elhúzni az útból. Aztán 18órakor végeztünk aznapra.
A folytatásban kikerültem a külső kertrészlegre, ahol igen sokfajta dolgot elvégeztem. Ilyen például: raklapokat raktam a földre az állványzat alá, majd OSB lapokat. Ahol oszlopot ért a raklap és az OSB lap, akkor azokat dekopír fűrésszel ki kellett vágni. Azután a kettőt össze kellett csavarozni. Nem egy hibát vétettem, de Andreas Bartnik legtöbbször legyintett és azt mondta: nem érdekes. Persze németül. A kommunikáció egyszerű volt a németekkel. Ő beszélt németül, én válaszoltam magyarul és mindenki értett mindent. Na meg a kézmozdulatok és a hanghatások: akkus csavarbehajtó – zi-zi-zi-zi; tűzőgép – tik-tik-tik; hány raklapot rakj egy sorba/hány sor legyen: - czak-czak-czak…; az említett béka: két kézzel imitálod a felemelést, de megtanultuk a német nevét: Pumpwagen.
Fura belegondolni is, hogy mennyi minden a kezünk munkája. Ha számszerűsíteni kéne, hogy mennyit dolgoztam a külső kerten, abból mennyibe van benne a kezem, akkor 70-80% közé tenném. A nagy cserepek, mely cirka 80kg-mot nyomtak, ketten szedtük szét. A legnagyobban még 4 kisebb cserép. Nem egyszerű a szétszedésük. A többi is sok munkával járt, de azt hiszem ez volt a legnagyobb munka az összesközül.
Holnap meg lesz a nagy nyitás. Talicska versennyel együtt. Hosszú nap lesz. Van még mit mesélnem a másfél hónapból. Sok jó és sok rossz is történt. Holnap nem lesz se időm, se energiám. Majd jövőre, mikor már nem dolgozok ott.
